We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
The author collected her memories of Sándor Weöres, one of the greatest Hungarian poet. The main subject is the history of their friendship which on Weöres' part sometimes tended to be sensual inclination but at the same time the writing is a rich description of the life conditions of writers exluded from the public literary life after 1948.
More...
Ki emlékszik erre ma már! Valamikor, még a múlt század közepén, megjelent nálunk egy jobb sorsra érdemes folyóirat. Az Új Írás. A címe már nem mond sokat. De azokban az idôkben minden újdonságban reménykedett az ember. Ezt a fehér opust is megrendeltem magamnak a trópuson. És – akármilyen hihetetlen – egy viharvert példány még most is itt van elôttem, az asztalomon. Foltos, foszladozó dokumentum. De hogy mit dokumentál, azt nem tudom. Annak idején nem ôriztem meg mást, csak a legfontosabb irataimat. Az újságokból is csak a rám vonatkozó kivágásokat. Pedig ebben a számban még meg is jelöltem két lapot. Két amolyan prózaverset, minek nevezzem! És ráadásul, a hátlapon található címke szerint, Clevelandbôl postázták ezt a budapesti folyóiratot.
More...
Két-három havonta együtt vacsoráztunk Bartos Tiborral, kettesben, mindig ugyanabban a budai, Duna-parti kisvendéglô - ben, mindig ugyanazt ettük, rántott halat, elôtte – szabálytalanul – halászlét kértünk, sok ikrával és tejjel, és a pincér mindig azt mondta: – Halászlevünk sajnos nincsen, uraim, de hallével szívesen szolgálok. Mi ugyanis a halat fôzzük meg, nem a halászt. – Tibor szerette ezt a replikát, mint mindent, ami a nyelvvel kapcsolatos, kivált, ha kicsit – vagy nagyon – rendhagyó.
More...
Imre Flóra: A hegyrôl lefelé Tipp Cult Kft., 2010. 70 oldal, 1470 Ft Spiró György: Tavaszi tárlat Magvetô, 2010. 286 oldal, 2990 Ft Krausz Tamás (szerk.): Lukács és a szocialista alternatíva. Tanulmányok és dokumentumok L’Harmattan/Eszmélet Alapítvány, 2010. 357 oldal, 3500 Ft Marcel Duchamp Szimpozion. Ötperces elôadások Marcel Duchamp szellemében Szövegét gondozta Klaniczay Júlia Artpool, 2007. 60 oldal, ára nincs feltüntetve Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. Marcel Duchamp L’Harmattan, 2009. 130 oldal, 2000 Ft Gerô András: Se nô, se zsidó. Elôítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában (Habsburg történeti kismonográfiák, 1.) Új Mandátum, 2009. 200 oldal, 1903 Ft Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai. Nôk a szocialista korszakban Nyitott Könyvmûhely, 2010. 200 oldal, 3990 Ft Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve Umberto Eco elôszavával. Fordította Karsai Lucia Európa, 2009. 448 oldal, 4200 Ft
More...
Késô este azzal állított be hozzánk, hogy a szélmalom, amelyben lakunk, a telihold ellenére nem vet árnyékot. Már éppen lefekvéshez készülôdtünk, úgy, ahogy találtattunk, vékony trikóban, háromnegyedes alsónadrágban, a bakancsainkat mezítelen lábunkra felrángatva, egybôl kiszaladtunk az ajtón, mintha legalábbis valamely ritka égi tünemény szemtanúi lehetnénk, de a sötétségben ide-oda botorkálva csak nagyon körülményesen jutottunk el annak a felismeréséhez, hogy az idegen ember, aki ebben a kései órában hosszan zörgette már korán bereteszelt ajtónkat, és amikor végre bátorságot gyûjtöttünk, hogy végül is beengedjük, minket szinte megvádolva, hangjában alig leplezett indulattal közölte velünk a szélmalom hiányzó árnyékáról szóló észleléseit, rádöbbentünk, hogy hazudik, hiszen amikor a támfal körül bóklászva végül is megpillantottuk a holdat, ennek a fénymezejét követve, jól láthattuk a még zsenge, kora tavaszi füvön a malom város felé elnyúló hosszú árnyékát. Visszatérve a konyhaként és nappaliként használt alsó térbe, a késôn érkezett vendég már a kályha melletti kanapén kényelmesen elheverve mély álomba szenderült, úgy, ahogy jött, egy barna vászonkabátban, jelvényekkel, rangjelzésekkel telitûzdelt katonasapkában, amelyrôl nem tudhattuk, mely idegen ország egyenruhája is lehet, mi legalábbis sosem láttunk ehhez hasonlót.
More...
1982-ben két hónapos állami ösztöndíjat kaptam a Szovjetunióba, hogy egy készülô zenei szakkönyvhöz, mely Modeszt Muszorgszkij életét és mûvészetét dolgozza föl, anyagot gyûjtsek. A két hónap csaknem minden napján eléggé részletes naplót vezettem – kivéve egy tíznapos leningrádi idôszakot, amikor feleségem csatlakozott hozzám (épp ezekre a napokra esett egyébként Brezsnyev halála) –, amit most, csaknem három évtized múltán véletlenül megtaláltam, meglepve és mulatva olvasgattam, s részleteit az olvasó elé tárom. 1982-ben már jó ideje foglalkoztam a Muszorgszkij-témával, tudtam nagyjából, hogy a zenemûvekbôl, levelekbôl, írásos hagyatékból mi jelent meg nyomtatásban és mi nem, hol merülnek fel kérdések, mi hol található Moszkva és az akkori Leningrád (ma már újra Szentpétervár, mint Muszorgszkij korában) könyvtáraiban és gyûjteményeiben. A kutatóút közvetlen, bár idôben távoli elôzménye volt 1978 ôszén egy kéthetes, szintén moszkva–leningrádi tanulmányi kirándulás, melyen a Magyar Zenemûvészek Szövetsége jóvoltából vettem részt. Az ösztöndíjasutat – ki tudja, miért – a Tesco nevû külkereskedelmi cég szervezte vagy inkább bonyolította, az ô, számomra láthatatlan, csak telefonon elért emberei intézték a pénzemet, szállásomat és azt, hogy melyik intézményben hány órát dolgozhatok. Jó elôre figyelmeztettek még Budapesten, hogy az oroszok súlyos összegeket számolnak föl a magyar félnek az én ottani tevékenységem engedélyezése és elôsegítése fejében, s nagyon vigyázzak, hány óra úgynevezett konzultációt írok alá a végén (ezt a csapdát nem is bírtam elkerülni, mint látni fogják, ha lesz türelmük a végére érni). Természetesen vittem magammal ajánlólevelet a Magyar Zenemûvészek Szövetségétôl és a Muzsika címû zenei laptól, tudván, hogy a Szovjetunióban milyen fontos a hivatalos papír.
More...
„A rendôrség ott végzôdik, ahol Benya kezdôdik – ...de Tartakovszkij nem nyugodott, és megérte azt, hogy egy zenegéppel ellátott vörös gépkocsi a Szeregyin téren eljátszotta a Kacagj, Bajazzót. A gépkocsi fényes nappal odagördült a házikó elé, amelyben Pesze néni lakott. A gépkocsi kerekei csikorogtak, okádta a füstöt, rézveretei ragyogtak, bûzlött a benzintôl, és jelzôkürtjével az áriát játszotta. A gépkocsiból kiugrott egy illetô, s bement a konyhába, ahol a földes padlón a töpörödött Pesze néni vergôdött. »Másfél zsidó« ott ült egy széken, és hadonászott.” Ha ebben a pár sorban kicserélnénk a tulajdonneveket, bízvást azt hihetnénk, Rejtô Jenô sorait olvassuk. A vicces-eposzi angolra hangolt Piszkos Fred és Fülig Jimmy gengszterek helyett Iszaak Babel saját szülôvárosának legendás hôseit örökítette meg ODESSZAI ELBESZÉLÉSEI-ben, ahol a komikum alól elô-elôbukkan a komorabb és szegényes odesszai háttér, de fôleg mindent beleng a nosztalgia, mert az elbeszélôk tudják, hogy „a legenda oda”.
More...
Az elsô család arra hivatkozott, hogy kancsal. Nem volna jó, ha a gyerek ezt a nézést tanulná meg. Egy hét után azt mondták, ne jöjjön, keressen más családot. Az irodán azt tanácsolták, válasszon anyásabb keresztnevet, az bizalmat ébreszt a szülôkben. Anna vagy Emma. Habozott.
More...