Tudás, antropológia és a keleti kérdés. Mary Edith Durham balkáni útjai
Knowledge, Anthropology, and the Eastern Question: Mary Edith Durham’s Journeys to the Balkans

Summary/Abstract: A (tudományos) tudás létrejöttében szerepet játszó cirkuláció iránti érdeklődés az utóbbi bő másfél évtizedben jelentős helyet kapott a történettudományi vitákban. A 2000-es évek elején az elsősorban német nyelvterületen felbukkanó tudástörténet (Wissensgeschichte) művelői kutatásuk tárgyát tágabb értelemben kísérelték meghatározni, mint azt a klasszikus tudománytörténet-írás (Wissensschaftsgeschichte) konvencionális keretei lehetővé tették. Az utóbbi által a 20. században leírt fejlődési görbe, amit szemléletében az angol Herbert Butterfieldnek (1900–1979) a modern tudomány eredetéről írt 1949-es munkája1 alapjaiban meghatározott, a 17. századi európai „tudományos forradalmak” és az ezzel párhuzamosan futó globális európai expanzió történetéből interpretálta a modern tudományosság és maga a modernitás megértésének a kulcsát. A posztkolonialista beállítottságú kutatások régóta bírálták a történetírások eurocentrikus nézőpontját, ami alól nem képezett kivételt az európai tudomány és tudományos intézményekre vonatkozó kritika sem.

• Details
• Contents