Egyházi kapcsolatok Szeged és Csanád között a késő középkorban
Church relations between Szeged and Csanád in the late middle ages

Summary/Abstract: A tanulmány célja az, hogy bemutassa a középkori Dél-Alföld legnagyobb városa, Szeged és a hozzá legközelebbi püspöki székhely, Csanád egyházi kapcsolatait. Különös hangsúlyt fektet-tünk a szegedi személyeknek a csanádi székeskáptalanban való szereplésére. A magyarországi káptalanok személyi állománya, azaz a kanonoki réteg a 14. század közepétől egy kultúrájá-ban és funkcióiban is erőteljesen laicizálódott, sok vonatkozásban a leendő világi értelmiség feladatait ellátó csoport volt. A csanádi mellett igyekeztünk a többi magyarországi káptalan-ban a 14–16. században szerepelt szegedi klerikust is feltérképezni, hogy ezáltal jobban érzé-kelhessük a Szeged és Csanád közötti kapcsolatok jelentőségét. Bár Szeged nem a csanádi egyházmegyéhez tartozott, polgárfiai mégis Csanádra mentek tanulni – egyházi javadalmak megszerzése és személyes kapcsolatok kiépítése végett is. Ennek legfőbb oka a földrajzi közel-ség, és az abból eredő területi és gazdasági kapcsolatok mellett az, hogy a csanádi székeskáptalan a középkori Dél-Alföld legnagyobb egyházi testülete volt. A tanulmány első-ként mutat rá arra a jelenségre, hogy a korabeli dunántúli káptalanokban javadalomhoz segí-tették egymást a Csanádon személyes kapcsolatba került csanádi és szegedi klerikusok.

• Details
• Contents