A bôvelkedés legelsô társadalma (III)
The Original Affluent Society (III)

Summary/Abstract: A vadászó-gyûjtögetô életforma újraértékelése „Jóllehet a szükséglet állandó nyomásának vannak kitéve, vándoréletmódjukból következôen szükségleteiket mindig könnyûszerrel képesek kielégíteni, és életük nincs híjával sem izgalmaknak, sem élvezeteknek.” (Smyth, 1878. 1. köt., 123.) Eléggé nyilvánvaló, hogy újra kell értékelnünk a vadászó-gyûjtögetô gazdálkodást, mind valós teljesítményeire, mind valós korlátaira vonatkozóan. A ránk hagyományozódott „bölcsességnek” volt egy eljárásbeli hibája, az nevezetesen, hogy az anyagi körülményekbôl kiolvashatónak vélte a gazdasági élet struktúráját; az abszolút szegénységbôl egyértelmûen arra a következtetésre jutva, hogy az ilyen élet végletes nehézségekkel jár. Pedig a kultúra adta improvizatív modell a természethez való kapcsolódásnak mindig a legkülönfélébb változatait hívja életre. Ha nem tud is kiszabadulni az ökológiai kényszerek szorításából, a kultúra arra azért képes lehet, hogy tagadja mindenhatóságukat: a rendszer egyszerre képes fölmutatni – szegénységük, illetve bôvelkedésük tényében egyaránt – a természeti adottságok lenyomatát és az ezekre társadalmilag adott válaszok eredetiségét.

• Details
• Contents