Az „Állam” mint lélekterápia
The "State" as a soul therapy

Summary/Abstract: A platóni ÁLLAM jelenkori filozófiai értelmezései két téma köré szervezôdnek: a mû etikai/ pszichológiai és metafizikai/episztemológiai gondolatainak interpretációja áll az érdeklôdés homlokterében. Az etikai/pszichológiai tanulmányok java része az igazságosság fogalmát elemzi az ÁLLAM I., II., IV., IX. és X. könyve alapján, valamint a lélek/ állam analógiának a mû II., IV. és IX. könyvében fölmerülô problémáira keres megoldást. 2 A metafizikai/episztemológiai értelmezés az V., VI. és VII. könyv alapján tárgyalja a tudás és a vélekedés megkülönböztetésének kérdéseit, az erre a distinkcióra épülô ideaelméletet és a Nap, a Vonal és a Barlang allegóriáját. A következôkben egy olyan értelmezés kereteit próbálom fölvázolni, amely az ÁLLAM tanításának lélekterápiai vonatkozásait helyezi elôtérbe. Lélekterápián az antik filozófiának azt az attitûdjét értem, amelyet Pierre Hadot így fogalmaz meg: „Minden filozófiai iskola úgy tartja, hogy a szenvedés, a zavarodottság és az öntudatlanság elsôdleges forrásai a szenvedélyek, a rendezetlen vágyak és az eltúlzott félelmek. A gond eluralkodik az ember felett, és megakadályozza, hogy igaz életet éljen. A filozófia elsôsorban a szenvedélyek terápiájaként jelentkezik.”

• Details
• Contents