Pingvinboci, jampampuli és a létező irdatlan hatalma. A fénykép fenomenológiája Lengyel Péter „Búcsú”
The phenomenology of Péter Langyel's photo "Farewell"

Summary/Abstract: „Mindenkinek megvan a maga ôsmozija.” A kortárs vizuális mûvészet kiemelkedô alakja, William Kentridge dél-afrikai mûvész életmûvében a látás, nézés kérdései kivételesen jelentôs szerephez jutnak. Ezek hol játékos, hol komolyabb formát öltô vizsgálata a látás-nézés konkrét, fizikai aktusa mellett legalább annyira vonatkozik annak metaforikus, társadalmi-történeti megnyilvánulásaira. A történelmi emlékezettel, a feldolgozással, illetve a megértés folyamataival kapcsolatos mûvei között találjuk az anamorfózis technikáját felelevenítô sorozatát is, amelyben az anamorfotikusan, azaz torzítva megrajzolt képet tükörsimára csiszolt fémhengerben látjuk tükrözôdni, mely folyamat során az eredeti, anamorfotikus kép „korrigálódik”, s a képet hirtelen „valósághûen” látjuk. Tehát tulajdonképpen torzítás ered ményeként hirtelen értelmezhetôvé válik egy kép, amelynek eredetije (valósága) maga is torzított volt. E mûvével Kentridge hatásosan elbizonytalanítja az eredeti és nem eredeti, illetve a valóság és tükrözôdésének kérdését s nem kevésbé a torzítás és korrekció fogalmainak mibenlétét. Amellett, hogy e sorozatával látványosan reflektál a látás fizikai mechanizmusaira, egyúttal fontos felvetésekkel él a mûvészet, valamint az egyéni és társadalmi emlékezet mûködésére vonatkozóan is.

• Details
• Contents