We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
A fényképezésrõl, fényképhasználatról beszélni, írni nem túl ritkán vállalt, mégsem könnyû feladat. Mindjárt az elején leszögezném, hogy a fényképezés megannyi területe közül csupán egyet kanyarítok ki, a családi fényképhasználatot. A megközelítések közül is egyet jelölök ki, a (tágan értelmezett) társadalomtudományos igényût, melyre képzettségem (néprajzkutató) és korábbi kutatásaim (a családi fényképhasználatot elemzõ doktori kutatás) talán feljogosítanak.
More...
Látod? Szabó András mûvészetében minden e kérdés köré szervezõdik. Zavarbaejtõen részletezõ grafikái egyrészt folytatják a hiperrealizmus hagyományos látást tematizáló vonulatát, másrészt ez kiegészül egy a kép szemlélõjének szánt lehetõséggel. Mi a tartalma Szabó András realizmuskoncepciójának? Elsõ ránézésre stilisztikailag tisztán alkalmazza a hiperrealista képrögzítési módot. Ez a képrögzítési mód érdemben nem változott a hatvanas évek eleje óta, a korai hiperrealisták ugyanezzel az analitikus figyelemmel, mindenre kiterjedõ részletességgel örökítették meg a kép alanyát. Ebbõl adódóan kedvelték az erõs, határozott körvonalakat, az õket elõhívó könyörtelen megvilágí- tást. Szabó Andrásnál is megtaláljuk az erõteljes megvilágítást, az ebbõl adódó mély árnyékokat, akár a láthatóság határát súroló verõfényt is. Ha a grafikák technikai kivitelezése szempontjából kö- zelítünk a mûvekhez, a fény a legfontosabb kifejezõeszközként jelenik meg. Szabó András feketére festett fehér mûanyag lemezre karcolja rajzait, vagyis a képmezõ azon részeit munkálja meg, amelyeket fény ér.
More...
Bányai Éva: Térképzetek, névtérképek, határidentitások, Komp-Press, Kvár, 2011.
More...
„Olvassatok, olvassatok, olvassatok! Írjatok, írjatok, írjatok! Dobjátok el, dobjátok el, dobjátok el! Kísérletezzetek önmagatokért! Szórakozzatok! Próbáljátok ki az avantgardistákat! Egyik napot vegyétek komolyan, a másik napot ne. Legalább egy ideig éljetek így” – biztatja a kezdõ írókat Simona Popescu az Echinox folyóirat januári számában megjelent Néhány szó... az írócskáknak címû cikkében.
More...
Tizenkét küzdelmes év telt el, hogy maroknyi lelkes fiatal ujjongva értesült a hírrõl Kolozsváron: megítélték a megpályázott elsõ féléves anyagi támogatást, és Filmtett címmel megjelenhet az elsõ magyar nyelvû, erdélyi filmes szakfolyóirat. Azóta a szerkesztõség többször keresztülbucskázott a fején. Szerencsét próbált nyomdaillatú köntösben és online perforált szalagként, filmklubot vezetett, versenyeket és tábort szervezett, fesztivált alapí- tott, könyveket adott ki, és büszkén jelenthetem: még mindig tele van célokkal, álmokkal, s ami talán a legfontosabb: energiával és lelkesedéssel. A Filmtett nevû nagy ábránd és nagy küzdelem részese vagyok magam is 2004 óta. Megpróbálom áttekinteni az elmúlt évek filmtettes kihívásait – talán tanulságosak lesznek mások számára is.
More...
Kommunista Korunk, fasiszta Hitel, haladás és reakció, marxizmus és nacionalizmus, szocialista jövõ és retrográd polgári hagyomány – a Korunk alapítása és a Hitel megszûnése közti erdélyi magyar szellemi életnek ilyen elektronikus címkéit még a hetvenes évek elején is olvashattuk volna, ha a világháló és a kulcsszavak (keywords) már akkor léteztek volna. A fogalmak historiográfiája helyett célravezetõbb a két, egymást többszörösen túlélõ régi ellenfél kapcsolatát vizsgálni, a kort és a félmúlt utó- kort, amelyben az örökség hagyománnyá, végül tudománnyá vált.
More...
Az SzKP 20. kongresszusán elhangzott hruscsovi „titkos beszéd” Romániában nem vált ismertté. A pártalapszervezetekben a moszkvai küldöttség – késõre közreadott és manipulált – jelentését dolgozták fel. Ez szolgált alapul a tartományi pártbizottságok kulturális osztályain lezajlott kiértékeléseknek, az 1956. június 18. és 24. között megtartott romániai írókongresszus elõkészté- sének. Ennek során az Írószövetség lapja, a Gazeta literarã Szabédi Lászlót és Nagy Istvánt is megszólaltatta, az Utunk pedig Székely János, Sütõ András, Földes László gondolatait adta közre Az írókongresszus elõtt címen.
More...
Czigány Magda: Szigetmagyarság – Londoni magyar sziget, Kortárs Könyvkiadó, Bp., 2012.
More...
Hagyományos elképzelésben egy könyvtár helyszíneként önkéntelenül is egymásba nyíló, méretes termeket látunk magunk elõtt, könyvektõl – régitõl az újakig – zsúfolt, magasba nyúló polcokkal, amelyek között apró emberkék, porvédõ munkaköpenyt viselõ csöndes „manipulátorok” cirkálnak fel s alá, az olvasói igénynek megfelelõen. Ez a vízió amennyire sematikus, annyira hamis is, hiszen jó pár évtized óta a könyvtárak sokszorosan túllépték eredeti korlátaikat, s bár elnevezésük központi magja a könyvet jelöli meg létük és elhivatottságuk fõ értelmeként, tulajdonképpen roppant információs adatbázisok, amelyekben a klasszikus adathordozóktól – kéziratok, könyvek, fotók, grafikai illusztrációk, hang- és filmfelvételek, digitális dokumentumok és tartalmak – kapnak helyet. Ennek megfelelõen a könyvtár és az olvasóközönség viszonyában is gyökeres változás állt be: az olvasótermekben a szokott könyvtári élet mellett megjelent a digitális technika – a számítógépsorok, az e-olvasók, szkennerek, audio- és videoberendezések egész hálózata –, az internet révén pedig a könyvtár gyökeresen nyitottabb lett, s bizonyos értelemben akkor is a közönség szolgálatára áll, amikor valóságos kapui zárva vannak.
More...
Az élõvilág néhány milliárd éves léptékben gondolkodik, míg emberi kultúráról csak pár százezer esztendeje beszélhetünk. A kultúra definíciója megengedi, hogy gyö- kereit leengedjük a majomszerû õsökig, épp ezért a fogalom jelentésösszetevõi implikálnak olyan pozitivitásokat is, amelyek mentá- lis megragadásában nemcsak a fogalmakat, hanem az empíria segítségét is igénybe kell vennünk. Emiatt a kultúra nemcsak nyelvi konstituáltságában definiálódik, hanem megtapasztaltként, megéltként is, és ezen minõségében a szükségszerûen csak önmagán belül történõ értelmezéséhez hozzáadó- dik az ‘élet’ jelentésösszetevõ is.
More...
(Webkávéház) A stockholmi Jani Istvánnal kezdõdött a folyamat: megtudta, hogy a Brassói Lapoknak van egy stockholmi tudósítója, s az nem más, mint a számára addig ismeretlen Gergely Tamás. Szóval: brassói–brassói, ráadásul stockholmi–stockholmi, „van talán közös témánk”-alapon találkozzunk. Kilencvenötöt írtunk, s én valóban tudósítottam szülõvárosom lapját – ahogy tudtam: kézzel-lábbal. Géppel vagy kézzel írt szövegeket küldözgettem postán (!), vagy mikor a könyvtárba kerültem, faxon, ez utóbbi már nagy fejlõdésnek számí- tott. Majd bejött a számítógép, ráadásul Jani István a világhírû Karolinska Intézet számító- géprendszerének a gondozója abban az idõben, úgyhogy megszületett az ötlet: Café Brassó–Stockholm címmel honoldalt, webkávéházat készíteni, találkozóhelyet a brassóiaknak a világhálón.
More...
Eltelt néhány esztendõ azóta, hogy Kányádi Sándor úgy ítélte: ahhoz, hogy nyelvünkben megmaradhassunk, ahhoz, hogy megõrizhessük magyar kultúránk jellegzetességeit, „föl kell minden szellemi javainkkal hurcolkodni a [világ]há- lóra...”
More...
Százhatvan éve, 1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen Petelei István. Valahogyan úgy jártunk vele, mint az ünneplõruhával. Csak akkor vesszük elõ, amikor az ünnep közeleg. Munkásságának, alkotásainak értékelése az évek folyamán fel-fellendül, számos visszaemlékezés, olykor jelentõs kutatás részeredményeként beszé- lünk róla, idézzük fel emlékét. Miért csupán nagyobb idõtávlatokban születik meg egyegy újrakiadás mûveibõl, egy-egy kritika, recenzió? És miért csak a szépíróra irányul ilyenkor a figyelem? Az újságíró Petelei alakja miért marad még mindig háttérben? Már Gyalui Farkas is szóvá tette, hogy álnevek mögött, sõt gyakran név nélkül is publikált a kolozsvári lapokban. Ezek azonosítása és feloldása azóta sem történt meg.
More...
A magyar irodalom közel kilenc évszázadot átfogó története során mindig az európai kultúra szerves részének tudta magát, akkor is, ha erõsebb érdeklõdéssel fordult a maga identitásának távoli, keleti gyökereihez, és akkor is, ha azt kellett tapasztalnia, hogy a nyugati világ kevés megértést tanúsít a magyarságnak eme történelmileg kialakított (Szent István által megalapozott és szentesí- tett) azonosságvállalása iránt.
More...
Ez év elején egy hónapig Kenyában tartózkodtam egy Kolozsváron intézményesült, ám nemzetközinek nevezhetõ kutatócsoport tagjaként, amelynek görög, olasz és svéd résztvevõje is volt. Az Országos Tudományos Kutatá- si Tanács Komplex Kutatási Programja által finanszírozott kutatási tervnek kettõs célkitû- zése volt: kutyák és tevék veszettség elleni beoltása a samburu és turkana falvakban, illetve madarak és kisemlõsök parazitológiai vizsgálata. A csapat egy része állatorvos, ketten kutató zoológusokként vettünk részt.
More...
Az 1995 óta tevékenykedõ Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán s nem elsõsorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínûségében, mûhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni.
More...