We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
In this paper I would like to offer a framework for the understanding of Religious Zionism. I am hopeful that this framework will be useful for the illumination of Zionism as a whole and perhaps also for the general phenomenon of nationalism and its relation to modernity. Stated briefly, I would like to suggest (I make no claim that I am the first person to suggest this) that nationalism is a modern phenomenon not only because the nation-state is a convenient framework for the workings of a modern economy, or because it represents the recent welding of local identities, languages and dialects into a broad territorial framework. Nationalism is a modern phenomenon because it is representative of a modern cultural or even spiritual impulse. (It is not the exclusive representative, but it is a central one).
More...
Mit jelent újraalkotni egy eseményt, és milyen eseményeket kell vagy érdemes újraalkotni? Tudjuk: Francis Bacon 1953-ban újrafestette Velázquez híres, X. Innocenc pápát ábrázoló portréját: „Velázquez korának leghatalmasabb emberéről egy hivatalos portrét alkotott; Bacon – akit nem kötöttek a megbízók – ezzel szemben le akarta tépni a »külső látszat fátylát«, és le akarta leplezni az emögött álló, sikoltó emberi teremtényt.” A hatalom tiszta ragyogása mögött mindig ott van az ember esendősége és kétségbeesése. „Egy kép hasadás a léten – és ezt a hasadást az ember a maga belső létmódjában is érzi.” Bacon újrafestett portréján a szóban forgó hasadás egyetlen pontban megragadható: a kiáltásra vagy sikolyra tátott szájban. Egy eseményt újraalkotni így annyit jelent, mint a benne lévő hasadást vagy sikolyt megjeleníteni. Talán így lehetne a legrövidebben jellemezni Valkó László festői programját. De mintha túl gyorsan jutottunk volna el ehhez az eredményhez, a tézis ennek megfelelően használhatatlanul általánosnak tűnik. Ha azonban közelebbről megnézzük ezt a tézist, hamarosan észre fogjuk venni, hogy nem is igazi válasz, hanem csak három kérdés összefoglalása. (1) Milyen eseményre vagy eseményekre kell gondolnunk? (2) Az egyes eseményekhez a hasadások milyen képi megjelenítése tartozhat? (3) Az esemény képi újraalkotása során kialakul-e (és ha igen, milyen) dialógus a festészet tradíciójával? Ebből kiindulva talán már elkezdhetjük Valkó László mûveinek elemző felgöngyölítését.
More...
A magyarországi zsidóság helyzetét Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt (1942–44) az európai katonai és politikai helyzet szempontjából kétféleképpen lehetett jellemezni. Egyrészt a Kállay-kormány igyekezett ellenállni a fokozódó német nyomásnak a zsidókérdést illetően, így több európai állammal ellentétben Magyarországon ebben az időszakban a zsidóság viszonylag biztonságban érezhette magát. A magyar zsidóság és a Lengyelországból, a Cseh–Morva Protektorátusból és a Szlovákiából Magyarországra menekült zsidók 1944 tavaszáig joggal reménykedhettek abban, hogy elkerülik baltikumi, lengyel, szlovák vagy szerb társaik sorsát. Másrészt viszont ijesztő jelek is voltak: a korábbi évek életben levő zsidótörvényei erôsen szankcionálták a zsidóságot, 1941 augusztusában megtörtént a kamenec-podolski mészárlás, 1942 januárjában az újvidéki vérengzésben a zsidók ellen is irányult a pogrom, és mindezek közben folyamatosan munkaszolgálatra hívták be a zsidó férfiakat.
More...
Az író kezét két idő vezeti – a jelené amelyhez viszonyul, s amely kapcsolódását az írása megérzékíti, s az azon nyomban múlttá szervesedô jövő is, hiszen a szöveget a jövőben olvassák, más és más korszakokban, így más és más nézetrendszerrel, tudással és interpretációval. Ez már nem az író dolga – ha a jelenéhez való azonosulását körültekintően „ledokumentálta”, hogy majd ebből állítsanak össze egyre árnyaltabb képet a jövő összegzői.
More...
A pápai zsinagógában Elfeledett szomszédaink címmel kiállítás nyílt 2012. július 15-én, amely a holokauszt előtti pápai és környékbeli zsidó családok életét, arcait mutatja be. Azonnal felvetődik a kérdés, miért Pápán? Miért most? Miért nem korábban? Pápára már Mária Terézia alatt nagyszámú zsidó család érkezett Alsó-Ausztriából, Morvaországból, Bajorországból, talán azért, mert Pápa kereskedelmi forgalma – a hat átmenő úttal – jelentős volt, és a város kiváltságai kedvező feltételeket biztosítottak az iparosok, kereskedők, állattenyésztők számára.
More...