We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
Publiczna debata o historii rzadko kiedy osiąga w Polsce tak wysoką temperaturę, jak przy okazji publikacji kolejnych książek Jana Tomasza Grossa. Tak jak Sąsiedzi w 2000 roku i Strach w 2007 boleśnie przełamywały tabu związane z trudnym stykiem relacji polsko-żydowskich w polskiej pamięci, tak w 2011 roku zawrzało wraz wydaniem przez Jana Tomasza Grossa i Irenę Grudzińską-Gross Złotych żniw, eseju stawiającego kwestię polskiego współudziału w zbrodni Holokaustu.
More...
The paper describes and analyzes the periodical Libanon, which was published between 1936 and 1943 in 34 issues altogether. At the zenith of Hungarian Jewish intellectual activity, Libanon started as one of the more important forums of the interwar Jewish quest for direction. Later, with the situation getting more and more desperate, it became the official publication of the National Hungarian Jewish Museum and a document of the exploration of options at the same time. However, despite its reliably high standards, its diversity tempting for scholars, and its peculiar timing, a detailed examination of the history of Libanon and the rich content of the individual issues has not been carried out yet. Our paper attempts to fill that gap through focusing on two questions (after outlining in the introduction the general characteristics of the periodical and some reasons why it is a valuable source material): on the contents of explicitly articulated models of culture, that is, different theories about the right direction in cultural self-definition, and on the other hand, on the reception and the description of the ongoing historical changes in the periodical and the articulated options of response. More precisely, we identify and present in detail five models of culture in the two main empirical sections of our paper, this way illustrating among other things the heterogeneity of the views the main authors held. We also follow how, starting from their faith in science, followed by a period of doubt that began with the intensifying discrimination in the 1930s, they arrived at urging a renewal, in some cases at a new approach towards the inherent values of the Jewry.
More...
Mi lesz már? Szerényi Gábor nézi a tárgyakat- mindennapi életünk materiális kellékeit -, és figyelmében várakozás feszül. Az nem lehet, hogy csak ennyi ...Az nem lehet, hogy csak ennyi a világ.
More...
Ha van, mi bennünket, zsidókat egyáltalán még meglephetne, bizonyára semmi sem volna erre alkalmasabb, mint azon szemrehányás, melylyel e napokban különböző oldalról annyi kedvteléssei illettek, hogy még mindig nem tudják, mi a hitvallásunk, és még oly csekélységgeL egy kátéval sem rendelkezünk, melyből homályos tanainkat illetőleg felvilágosítást és eligazodást
More...
Az iró nemrég költözött a vidékre. A parasztházon kívül egy erdősávot is vett, melyet két szomszédja erdei fogtak közre. Ősszel egy vadásztársaság kereste fel, szarvasvadászok, mind falubeliek. Arra kérték, hogy az ő erdejére és földjeire is kiterjeszthessék a szarvasvadászatot - szükség esetén persze -, vagyis, ha a szarvas arra járna. A korábbi gazda megengedte. Meg az apja, az öreg gazda is, és annak az apja- és így tovább- emberemlékezet óta. Igaz ugyan, hogy ezek az apák és nagyapák maguk is részt vettek a vadászaton. Az erdő és a földek használatáért egy jó darab friss, még véres szarvashús illette meg a gazdát.
More...
A meghívót nézegetve először azt hittem, hogy agyagtáblák üzenetének megtekintésére invitál a Vigadó Galériába Thury Levente. A meghívón ugyanis - a színes és elmozdult modern ajtókeretek sora fölött -egy kosorrú, negroid ajkú profil vonja magára figyelmünket távoli poéziséveL merengő nézésével, arcának agyagbarnaságávaL Még az a barna rongy is, amely ezt az arcot keretezi, adott töprengeni valót: vajon a sivatag homokja érlelte ilyenné?
More...
Utolsó Ámos-Pap számuk nagy élményt adott, arra indított, hogy Ámos-mű keresésükre válaszoljak. 5 db van birtokomban, ezek rövid történetét elmondom. A hatvanas években hallottam először a művészről. A harmincas évek pokoljárásra induló, a vészt már sejtő magyar magas kultúra vonzott (József A .. ,hínár- bogár", Pais Góbel, Bartók, Radnóti, Vajda, Bálint Endre stb.). Ismerősökön keresztül eljutottam Anna Margithoz a Fillér utcába.
More...
Istenkém, emlékszel, már május elseje előestéjén megérkezett, mindig ugyanakkor, ugyanazzal a vonattal jött Juci és Feri? Volt flekken és sör, szalmakrumpli, mert akkor mértek, kaszaboltak húst, ahogy anya mondta, ideadták népünknek, a szorgalmas és tehetségesnek a kábítószert, sorral osztották, és óriási társas élet ikrásodott ki városszerte, körénk gyűltek a kedvesek, az elhunytak, akikre emlékezni illendő tisztességtéteL mi nem jártunk temetőben, hol is voltak, Atyaúristen, a mi halottaink, füst, köd, erdőszél, semmibe dőlt kövek lehelete a tarkó mögött; jöhetett a fűszálak között surranó városerdei kincskereső kirándulás, és a kertben fényképeket csináltunk. Fekete-fehéret.
More...
Bevezetőben választ kell adnom arra az önmagamnak feltett kérdésre, mi indította el érdeklődésemet a Biblia történeteinek pszichoanalitikus felhasználására. A szálak, mint már oly sokszor, Ferenczi Sándorhoz vezettek. akinek két, a témámmal szorosan összefüggő gondolatát már 1993-ban összekapcsoltam az emlékére rendezett konferencián tartott előadásomban.
More...
A zsidóság és kereszténység nem éppen problémamentes viszonyában korszakos jelentőségű fordulat állt be a IV-V. század folyamán. Az eleinte zsidó szektának, majd üldözendő babonaságnak tartott kereszténységből Konstantin türelmi rendelete nyomán előbb valamennyi vallási közösséggel egyenjogú felekezet, majd Theodosiustól kötelező államvallás: vera et orthodoxa catholica fídes lett. E négy évszázados folyamat során a katolicizmus mind az elméleti teológia, mind a vallási praxis szempontjából elbatárolódott a saját gyökerét jelentő zsidóságtóL és kialakította a maga sajátos judaizmuskoncepcióját, amelynek alaptétele az volt, hogy a zsidóság nemcsak mint államalkotó nemzet, hanem mint "lsten népe" is elveszítette létjogosultságát.
More...
Minden nemzet valamikor szentül hitt kiválasztottságában. Van, aki ma is meg van győződve, hogy különb a szomszédainál. Előjogokra tartanak igényt, és azt hiszik, bármit megtehetnek. A nemzet kiválasztottságáról szóló elképzelések azonban mind kiábrándítóak. Ha másért nem, azért, mert érezni bennük a frusztrációkból kibuggyanó kisebbrendűség görcseinek feszítését. És az ilyen felsőbbségtudat könnyen igazolhat minden gazságot és bármely mészárlást.
More...
Tekintetes Akadémia! Már a f. é. február 26-ántartott összes ülés nagy elismeréssel vette tudomásul azt az ajándékozó okmányt, mellyel Gomperz Zsigmondné úrhölgy, budapesti lakos, a néhai tudós veje, dr. Kaufmann Dávid tanártól hátrahagyott könyvtárt örök alapítványul Akadémiánknak engedi át.
More...
Mar nem is emlékszem, mikor hallottam először arról, hogy a bakelitlemezt fel fogja váltani valami, amiről akkor még nem lehetett tudni, pontosan mi is valójában. Csak azt lehetett hallani, hogy a nagy multik különféle dolgokat fejlesztettek ki, és most egységesítésrőt szabványosításról tárgyalnak. Mi jöhet még?
More...
Ket okból rendhagyó ez az emlékbeszéd: az egyik az, hogy nem fog elhangzani az ünnepi alkalomkor, 1999. július 6-án, Kaufmann Dávid halálának százéves évfordulóján; a másik az, hogy olyasvalaki írta, aki nem alkalmas rá, hogy Kaufmann Dávid tudományos tevékenységélt elem ezze.
More...
Sok évvel ezelőtt, egy forró nyári napon a házunk konyhájában ültem, és kiflelé bámultam az ablakon. Mezítelen lábamat a hűs vörös agyagpadlón nyugtatva könyököltem a viaszosvászon terítőn, miközben a tekintetem kint kalandozott. Délutáni nyugalom ült a szobákon, és álomszerű béke a szívemen.
More...
W The World Viewed Stanley Cavell podciąga film pod ogólną kategorię pamięci, ponieważ filmy, podobnie jak wspomnienia, obdarzają człowieka światem, który należy do niego, niemniej jest światem, do którego człowiek nie ma wstępu. W pewnych niezwykłych sytuacjach wspomnienia oczywiście mogą się odradzać jako żywa część bieżącej opowieści człowieka i tak odrodzone wchodzą w niego pełne niepokoju i naglące do zmiany życia, do rozwijania jego opowieści w świetle stawianych przez nie pytań aż do nowego chwilowego końca. Ale tylko niektóre filmy są takimi natchnionymi wspomnieniami, a pozostałe należą do rozległej dziedziny jałowej pamięci zwanej nostalgią. Nostalgią, ponieważ pamiętany czas człowiek uważa za przeżyty, a skoro śni, że go przeżył, że wyzwania i pytania tego czasu są już za nim, wydaje mu się, że ogląda historię, która jest całkiem miniona i w żaden sposób nie może go kłopotać w teraźniejszości. Człowiek jest czułym widzem spokojnego czasu, czasu kołyszącego do snu, pozbawionego owej odradzającej się z chwili na chwilę troski o przetrwanie, która naznacza bólem każdy moment teraźniejszy. To tak, jak gdyby film nostalgiczny pragnął być fotografią, a zatem, jak przekonują Kodak i Polaroid, formą idealną z punktu widzenia nostalgii, przeszłością nie będącą pytaniem, lecz dobytkiem.
More...
This reading of is an attempt to determine authorial intentions of Jolanta Dylewska through recognition of the means she employed to bring back to life on the screen the lost world of Jews that had been living in Poland for centuries. Dylewska’s intention was primarily to express the sense of loss and to convey this feeling in viewers. It is accomplished through the process of externalization of this list world, creation of emotional memory, visualization and evoking of the value and beauty of this destroyed culture, created in.
More...