![A Fröhlich (cukrászda portré)](/api/image/getissuecoverimage?id=picture_1993_10413.jpg)
We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
..... prófétának lenni annyi, mintrosszkor jönni s lehetetlent követelni." "Egy népet csak úgy szabad ábrázolni, ahogy él, mozog, örül s szenved millió alakban. Művészi módon. S ezzel talán már előre kimondtam tanulmányomra a halálos ítéletet."
More...
Láthatta-e Ámos Imre a szolnoki zsidó templomot, amikor e városba vezényelte munkaszolgálatos- sorsa: nem tudom. A muszosokat általában városszéli majorokban, pajtákban volt szokás elhelyezni, hadifogolyszerű őrizetben, fegyveres keret felügyelete alatt. Feleségének küldött, 1944. június 5-i levelébe a festőnek sikerült becsempésznie egy (szigorúan tiltott) célzást arra vonatkozóan, hol vannak: a "művész-telepet szeretném egyszer megnézni- írta.- Fényes bácsi sokat dolgozott itt ... " A "kvártélyukat" illetően pedig fontos információ volt, hogy" ... kerekeken lakunk, talán soká, ma itt, holnap ott. .. ", vagyis vagonokban voltak elszállásolva. Az 1944. augusztus-szeptemberében keletkezett rajzait, felskicceit gondolatait, festménycsíráit tartalmazó Szolnoki ,.dz!a(/tlzetének épp a Múlt és Jövő kiadásában gondosan, hogy azt ne mondjam: áhítattal reprodukált lapjain megfigyelhetők ugyan falusi templomok, tornyukon kereszttel és kakassaL sőt egy pártázatos templomfal bizonyára ukrajnai emlékképe' is felidéződik, de zsinagógának vélhető épület egy sincs a Szalnokon készült rajzokon.
More...
1948 márciusában - a nap megjelölése nélkül - Bóka László, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Szegi Pál és Zelk Zoltán aláírásával legkevesebb negyven felkérő levelet kézbesített a posta. A címzettekben közös, hogy Pap Károly személyes ismerősei, tisztelői, barátai: írók, muzsikusok, színészek, (értelmiségi) hivatalnokok.
More...
Pap Károlyra a történelmi végzet, nevén nevezve: egy embertelen ideológia és hatalom kényszerítette a vértanú ságot, a vértanúk sorsa mindazonáltal nem volt tőle idegen. Mintha készült volna rá, mintha eleve ezt a sorsot választotta volna, halála valójában nem az a "zsidó halál" volt, amely a hitleri pokolban milliók osztályrésze lett, akik ártatlanul, következésképp készületlenül és szinte ellenállás nélkül vonultak a haláltáborokba vezető úton. Őt nemcsak a halála avatta vértanúvá, hanem az élete is: másokra, a többiekre a történelem parancsolta a mártírok végzetél ő saját magát nevelte rá. Mindig az élet peremén élt, a sors, amelyre nemcsak kényszerült, hanem vállalkozott is, mindig a társadalom és önnön lelke mély krátereibe buktatta alá. Nyomor és bűntudat, üldözés és a lelkiismeret mások helyett vállalt vívódásai nyomán jött létre az a sajátos írói világ, amelyben élni kényszerült.
More...
Ritka szerencse, amikor egy-egy kiemelkedő egyéniség, művész korábban ismeretlen levelezése előkerül. A művészettörténet ilyen rendkívüli pillanata volt, amikor 1994-ben Anna Margit hagyatékát a festőnő fia, Péter Vladimir az MT A Művészettörténeti Kutatóintézetének ajándékozta. A kutatóintézetbe került anyag döntő többségét Anna MargitróL az ő kiállításairól tudósító újságcikkek, kivágások, fényképek alkották. Emellett megtalálható benne Ámos naplója, vázlatfüzetei, néhány irat és egy spárgával átkötött, lepecsételt, "szigorúan bizalmas" feliratú kis csomag, amely Ámos Imre 1931 és 1938 között Anna Margithoz írott leveleiből tartalmaz jó néhányat.
More...
Egyetlen történelmi eseményt sem lehet tökéletesen megmagyar·ázni, a holocaustot azonban megérteni sem lehet. Ezzel azt akarom mondani, hogy a holocaustot lehetetlen értelmesen átélni, és az emlékezés sem fog soha értelmet találni benne. Általában azért gondolkodunk el valamiről, hogy felismerjük az értelmét, a holocaustról azonban azért szaktunk elgondolkodni, hogy újra meg újra felfedezzük értelmetlenségét. Az elvesztett háborúknak lehet értelmük, s ugyanígy a személyes élet tragédiáinak is. Az erkoles genealogiajahoz című könyvében Nietzsche azt mondta, hogy a szenvedés önmagában véve elviselhető lenne az emberek számánt, csak az értelmetlen szenvedés elviselhetetlen. Mivel a holocaust az értelmetlen és elviselhetetlen szenvedés eseménye, a rá való emlékezés is akkor autentikus, ha elviselhetetlen. És mégis emlékezni kell, vagyis a teljesíthetetlen feladat az, hogy az elviselhetetlenségig emlékezzünk. Minél elviselhetetlenebb az emlékezés, annál autentikusabban emlékezünk az elviselhetetlenre, az értelmetlenre. Utólag értelmet adni a holocaustnak annyit tesz, hogy nem akarjuk megérteni, hiszen a holocaust jelentése éppen az abszolút értelmetlenség.
More...
Engedje meg, hogy ez úton még egyszer megköszönjem Önnek azt az örömöt, amit legutóbbi beszélgetésünk alkalmával éreztem. Szavainak atyai jóindulata igazi ünneppé avatta számomra a karácsonyt. De ez is elmúlt, és az aggodalom sorsomért kényszerít, hogy újra Önhöz forduljak.
More...
Eredetileg Ungác Imrének hívták, de a nevet valahogy nem szerette - s ezért inkább Álmosra változtatta, mivel úgy érezte, ő olyan álmos természetű. S csak amikor barátai figyelmeztették rá, hogy ez ősmagyar hangzású, akkor döntött - most már véglegesen - Ámos, az első kispróféta neve me !lett. A szelíd álmodozóból így vált- a véletlenek összecsengése révén - próféta, mint ahogy sorsát s ezen keresztül művészetét is külső események kényszerítő ereje határozta meg, s tette valóban jövendölésszerűvé.
More...
Előbb, valamikor tavaly nyáron a Szentendrei Képtárban, azután idén júliusban a Kiscelli Múzeumban láthattunk kisebb-nagyobb merítést Levendel László tüdőgyógyász és önkéntes- amatőr lélekgondozó, népgyógyító, szociálpolitikus (1920- 1994) pompás festményés szaborgyűjteményébőL Az utóbbi kiállításra elkészült album, amely 97. a Fővárosi Képtár katalógusainak sorában (sorozatszerkesztő: Fitz Péter), nemcsak Levendel doktor alakjának fölidézésére ad alkalmat, hanem arra is, hogy elmerengjünk a képzőművészeti gyűjtemények bal- vagy jósarsa fölött.
More...
Tobb mint húsz esztendcje, Pap Kámly deámáiról szóló tanulmányom anyaggyűjtése során találtam rá az író Leviat Gyorgy című színművének töredékes kéziratára az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. A darabnak hiányzott két számozott oldala és vélhetően utolsó (befejező) felvonása is. A teljes mű elkészültéről (meglétéről) bizonyíték a kézirat mellett talált levél. amelyet a Hungarian Plays irodalmi és drámai ügynökség képviselője küldött Pap Károlynak 1931. június 9- én: "Igen tisztelt Uram, tegnap kaptam levelet dr. Paukertől New Yorkból, melyben azt írja, hogy a Theatre Guild végképp elállt a Leviát György színrehozatalától. Bármennyire tetszik is nekik a darab, úgy vélik, nem adhatnak elő olyan darabot, melynek egyes kritikusok esetleg antiszemita tendenciákat vethetnének szemére [!]."
More...