![Food, Family and Philosophy](/api/image/getissuecoverimage?id=picture_2003_8930.jpg)
We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
2013-ban a legjobb független színházi elôadás díját a Füge társulat és a Kaposvári Egyetem produkciója, A Dohány utcai seriff nyerte el. A tíz fiatal színész közremûködésével létrejött, figyelemre méltó elô - adást Mohácsi János rendezte. Mûfaji meghatározása: „Sötét egy részben.” Úgy ülünk végig másfél órát némán, hogy csak egy korong fénylik egészen halványan fölöttünk, és a szereplôk, akik azért jönnekmennek közöttünk, kifeszített mûanyag zsinórokat tapogatva lépkednek, hogy el ne botoljanak. Közben mondják a szövegüket, sôt, zenélnek is. A darabot a Jurányi utcai Inkubátorházban játsszák – ezt a nevet viseli napjainkban egy impozáns iskola, melyet a múlt század elején Bárczy István polgármester építtetett. Napjainkra eltûntek belôle a tanulók: az elegáns belbudai környéken, ahol áll, zömmel nyugdíjasok laknak. Errefelé alig van kisgyerek, új funkciót kellett keresni az épületnek.
More...
A két új könyv összevont méltatását az indokolja, hogy mindkét szerzô abba a holokauszt után felnôtt irodalmi nemzedékbe tartozik, amelynek zsidó származású tagjai – ki hevesebb, ki lanyhább intenzitással, ki elôbb, ki késôbb – létük és tudatosságuk zsidó dimenzióját helyezték érett irodalmi ténykedésük fókuszába. A negyvenes években születettekrôl van szó. Igaz, többükbôl ez a dimenzió jobbára hiányzik, de Dalos György (sz. 1943), Turán Róbert (sz. 1945), Spiró György (sz. 1946), Kornis Mihály (sz. 1949), Vámos Miklós (sz. 1950), Pelle János (sz. 1950) vagy Kôbányai János (sz. 1951) újabb irodalmi teljesítményének markáns zsidó hangoltsága feltétlenül magyarázatra vár.
More...
Az író mindig rendhagyó, maga az irodalom rendhagyó fogalom, nem illeszkedhet és nem is illeszkedik be a köznapi világ rendjébe, még akkor sem, ha ôszinte elkötelezettséggel vállalja valamilyen társadalmi csoport vagy mozgalom képviseletét. Ez a rendhagyó státus a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom világában különösen jellemzô volt Karácsony Benôre, aki a többnyire székelyföldi, kolozsvári, partiumi írók társaságában az erdélyi irodalom térképén jóformán alig szereplô Alsó- Fehér megyei kisvárosban: Gyulafehérváron volt otthon, az erôsen keresztény (ha nem is vallási, de kulturális értelemben keresztény) hagyományokat képviselô írók mellett hûségesen ôrizte a maga zsidó identitását, vallási tradícióit, és a tizenkilencedik század vagy éppen a népi elbeszélô mûvészet hagyományait ôrzô és követô erdélyi elbeszélô irodalomban egy merôben más prózapoétikát: a klaszszikus orosz irodalomból ismert emberábrázolás és a nagyvárosi jellegû (például a múlt századforduló budapesti íróihoz: Heltai Jenôhöz, Bródy Sándorhoz, Karinthy Frigyeshez köthetô) elégikus és nosztalgikus írói humor prózapoétikai tradícióit képviselte. (Ez utóbbit nem egyszer hozták összefüggésbe korabeli irodalmunk zsidó származású mestereinek világképével.)
More...
Jó reggelt kívánok! Örülök, hogy itt lehetek ezen a napon, de ez nem csupán öröm. Összetett érzés, hiszen mindnyájan ingadozunk a múlt iránti nosztalgia és a múlt rémisztô szelleme között. A remény között, hogy az emberi társadalomban valami lényeges megváltozott, és a félelem között, hogy soha semmi sem változik, mert a démonok még mindig köztünk élnek.
More...
A holokausztot túlélô magyar zsidóság legeredendôbb vágya, hogy az ôt egykor be- vagy elfogadó magyarság az ellene a holokausztban elkövetett bánásmódért megkövesse. A megkövetés-traumafeloldás elsô mozzanata a holokauszttal való szembenézés. Egy meghatározott államhoz, nyelvhez, kultúrá hoz, s legkisebb többszöröséhez, összefogó keretéhez: a nemzethez és társadalmához tartozás egy kollektívummal való – lehet kényszerû, s ezért nem választott, de mégis megkerülhetetlen – azonosulás is egyben. Ezért, ha a zsidó nép egy része a magyarságban gyökeresedet meg és virágzott ki, akkor az onnan történt kiszántásáért, a meglepô, bár az idegeiben mindig is sejtett bánásmódért a megkövetést a magyarság egészétôl várja immár hetven éve.
More...
A korban, amelynek Richard Burton, David Living - ston és a hozzájuk hasonló hírû brit utazók és felfedezôk voltak az ünnepelt alakjai Angliában, Vámbéry Ármin váratlanul az 1864-es évad egyik sztárjává válhatott. Magyar és zsidó származása ellenére 1864-tôl egészen 1913-ban bekövetkezett haláláig a közép-ázsiai kérdések és Nagy-Britannia középázsiai politikája mérvadó szaktekintélyeként ismerték el. Tudatában lévén, hogyan viszonyulnak hozzá mások, Vámbéry gondosan felépítette az önmagáról szóló idealizált imázst, ugyanis tapasztalta, hogy a viktoriánus világ milyen nagyra tartja az „autodidakta” világutazó figuráját, aki a tudomány érdekében az életét sem fél kockáztatni. Mindezt a tizenkilencedik század Magyarországán csak szûk körben értékelték. Mivel politikai és kulturális tekintélyét az 1863 és 1864 között Közép-Ázsiában tett utazásairól szóló elôadásainak és az azokból készült elsô angol nyelvû könyvének – Közép-ázsiai utazás (Travels in Central Asia) – köszönhette, ezt az alapmûvet járjuk körül, hogy bemutassuk a tudós és utazó életét. Vámbéry a veleszületett tehetsége és a kedvezô történelmi helyzet szerencsés egybeesésének köszönhetôen emelkedett ki az ismeretlenség homályából. Személyes története meghatározta az etnikumokkal kapcsolatos gondolatait (vagy azok hiányát), politikai irányultságát és Kelet-szemléletét – amelynek lényegét soha nem definiálta, inkább változó kulturális konstrukcióként írta le.
More...
Randolph L. Braham, a New York-i City University kitüntetett emeritus professzora letette a közönség jelképes asztalára – immár angol nyelven is – életmûvének egyik legfontosabb kiadványát: a magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiáját. A díszdobozzal egybefogott háromkötetes munka eredetileg 2007-ben jelent meg magyarul, Budapesten, a Park Kiadónál, annak észak-erdélyi része pedig külön is, 2008-ban, a Park Kiadó és a kolozsvári Koinónia könyvkiadó közös kiadásában. Tizenöt évig tartó megfeszített ütemben végzett munka terméke ez a mostani kiadvány, amelyet a Northwestern University Press adott ki, a washingtoni Holocaust Emlékmúzeummal és a New York-i Rosenthal Holokauszt-Kutató Intézettel közösen. Utóbbi intézménynek, amelynek tevékenysége a magyarországi holokauszt-kutatások terén megkerülhetetlen, Braham professzor évtizedek óta igazgatója.
More...
Adolf Hitler 1940. január 29-án azzal bízta meg Alfred Rosenberg náci pártideológust, a Nemzeti Szocialista Párt (NSDAP) Külpolitikai Hivatalának (APA) vezetôjét és szellemi, világnézeti, oktatási és nevelési felelôsét (DBFU), hogy vegye kezébe a párt elitegyetemének megszervezését. A megbízott szabad kezet kapott az összetett feladat végrehajtásához. A Magasiskolának (Hohe Schule) egyszerre kellett otthont adnia a kutatásnak és a képzésnek. E követelmények megvalósításához sokat ígérô forrásnak ígérkeztek a megszállt országok levéltáraiban és könyvtáraiban fellelhetô írásos anyagok. Rosenberg kinevezése 1940 júniusában intézményesült: megalakult a birodalmi vezetô nevét viselô bevetési törzs (Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg), amely a hierarchiában az NSDAP alszervezeteként mûködött.
More...
A gesztus, hogy az író elôszót ír a mûvéhez, némiképpen a régi fényképekre emlékeztet, amelyeken, szakállal vagy anélkül, mutató- és középsô ujjával egy halom könyvre támaszkodva, idôsödô úr áll, s merengô arccal a távolba tekint. E nagy halom könyvet mind ô írta. Ez az életmûve. A mellénye fölött kigombolt kabátja hajtókáján néhány kitüntetés. Ötvenedik (vagy hetvenedik, esetleg hetvenötödik) születésnapján alighanem Goethét idézi majd, aki szerint méltányos, ha mûveink keletkezésérôl jó szándékú hozzáértôkkel néha elbeszélgetünk, így adván nékik történeti értéket.
More...
Mikor ágyúdörgés és gránátrobbanások közepette csapataink bevonulnak a balparti2 Ukrajnába, a házi ludak a levegôbe emelkedve csapdosni kezdenek hatalmas fehér szárnyaikkal. A ludak ott keringenek a kunyhók, a zöldes mohalepte patakok, a kertek és veteményesek fölött. Van valami vészjósló ezeknek a házi szárnyasoknak a nehézkes repülésében, hasogatóan éles, riadalommal teli, keserû rikoltozásában, mintha csak ôk maguk hívnák a vöröskatonákat, hogy saját szemükkel lássák az itteni élet gyászterhes, borzalmas képeit. A madarak mintha egyszerre örülnének csapataink megérkezésének, és nyögve sóhajtoznának is, így adván hírt a rettenetes gyászról, az iszonyú veszteségekrôl; a vérözönrôl és a könnyekrôl, melyektôl megôszült és sóízû lett az ukrán föld.
More...
A mi szenvedéstörténetünk, félmillió zsidó honfitársunk alig három hónap alatt „végrehajtott” meggyilkolása e könyv utolsó fejezetének (amely A vég címet viseli) csak egy töredéke. E könyv eposz, az egyetlen olyan pusztuláseposz, amelyet sosem írtak s eddig nem is írhattak meg. Nem hôsök harcolnak itt hôsök ellen, mint Ilion pusztulásakor. Ebben az eposzban tettesek és áldozatok szerepelnek, és a tettesek beindította gépezet lassan, de biztosan felôrli az összes áldozatot. Ez az eposz a teljes pusztulás felé (lefelé) hömpölyög. Itt is vannak a gyilkoló gépezetet irányító istenek, pogány istenek és gonosz istenek.
More...
Azt hiszem, csak a legutóbbi idôben kezd egészen világossá válni a számomra, hogy miért vagyok kénytelen – ha talán rendhagyó módon is – újból és újból nekivágni a filozófia kalandjának. És mindig annak tudatában tenni ezt, hogy nem „az igazságot” keresem. Hiszen „hogy milyen filozófiát választ az ember, attól függ…, hogy milyen ember: mert a filozófiai rendszer nem valami élettelen gönc, melyet az ember csak úgy félredob vagy újra elôszed: élettel tölti meg azt az ember lelke.”1 Fichte, ezt a mondatát követôen, a következôket magyarázza: vagy az én (az énség) vagy a dolog önállóságát tesszük elsôvé.
More...
Szénási Zoltán szerint „Borbély Szilárd költészete […] nem olvasható […] a személyes érzelmek kódjaként, hisz már az 1993-ban megjelent kötetében is a „versbe szél” [Hosszú nap el. Drámai jambusok – Gy. B.], de a két évvel késôbbi Mint.minden.alkalom. címû kötetnek is egyik központi problematikája a versbeszélô kilétének bizonytalansága”. A Halotti Pompa címû kötet fordulópontot jelent az életmûben: „egy modernség elôtti én-szemléletnek a felelevenítése” – folytatja Szénási, mert mint mondja, azoknak a koroknak emberei mindig a Máson – Megváltón, Messiáson, Krisztuson – keresztül tekintenek önmagukra.
More...
A tiszaeszlári per kétségtelenül modern jelenség volt a korabeli Európában: nem volt sem elmaradott, sem teljesen perifériális. Sôt, a tiszaeszlári volt az elsô azoknak a pereknek a sorában, amelyeket a 19. század végén, 1883 és 1901 között rituális gyilkosság vádjával indítottak, és amelyek hátterében a zsidó emancipáció nyomán megjelent új típusú, politikai antiszemitizmus állt.1 E vérvádak (Tiszaeszlár után Xanten, 1891–92; Polná, 1899–1900; Konitz 1900– 1901) modernek voltak többféle értelemben is: a rituális gyilkosságról szóló helyi, népi hiedelmet az új tömegsajtó, az antiszemita pártok és antimodernista ideológiák formálták át jellegzetesen modern kulturális jelenséggé.2 Maguk a perek modern jogi keretek között zajlottak, a vád alátámasztása és cáfolata pedig a korabeli tudományosság kritériumainak megfelelô argumentációt igényelt. Az Európa-szerte élénk figyelemmel kísért tiszaeszlári per volt az elsô, amelynek kapcsán a kortársak választ kaphattak arra a kérdésre, hogy össze lehet-e egyeztetni a zsidóellenesség korábbi, vallási eredetû formáját a modern jogrendszerrel és tudományossággal.
More...