![Magyar zsidó politika a háború végétől a kommunista rendszer bukásáig](/api/image/getissuecoverimage?id=picture_2003_12527.jpg)
Magyar zsidó politika a háború végétől a kommunista rendszer bukásáig
Documents introduced by András Kovács
More...We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
Documents introduced by András Kovács
More...
Sociography "Az első nap címmel írtam egy szociográfiát a magyar ortodox zsidóság háború utáni történetéről. A mintegy százötven magnós mélyinterjú alapján készült, több száz kéziratoldalnyi szövegben remélhetően minden benne van, ami 1945 és a hatvanas évek eleje között a vallásukhoz a holokauszt ellenére is ragaszkodó zsidókat érinthette: a felszabadulás és a hazatérés, az antiszemitizmus és az anticionizmus, a rabbik, a gyermekotthonok és a jesivák, a szombattartó szövetkezetek, az ortodoxok elleni perek, 1956, az ausztriai és németországi DP Campek. Az alábbi szemelvény például a disszidálások témakörét járja körül. A negyvenes évek végén vagyunk, mostanra nagyjából mindenki eldöntötte, hogy emigrál-e vagy itthon marad."
More...
Az olvasóközönségnek s részben az irodalomkutatóknak is ismételten föl kell fedezniük Markovits Rodiont, a romániai magyar irodalom egyedüli világsikerû prózaíróját. Alakja és munkássága mindegyre homályba vész, feledésbe merül. Különös módon korszakonként neve háttérbe szorul, vagy éppenséggel teljesen kitörlôdik az élô, eleven irodalmi köztudatból. Gyakorta kifelejtik vagy szándékosan kihagyják az irodalomtörténeti áttekintésekbôl, keresztmetszetekbôl is. A mellôzésnek, a sorozatos kihagyásoknak több oka és magyarázata is lehet.
More...
A magyar katolikus egyházi fôméltóságoknak a magyarországi zsidók gettóba kényszerítése és deportálása elleni állásfoglalásai közül Márton Áron erdélyi (gyulafehérvári) püspök 1944. május 18-i kolozsvári beszéde volt a legegyértelmûbb és a legnyíltabban felvállalt tiltakozás. Ez a kiállás, amely Márton Áron számára nem véletlenül egyetemes elismerést váltott ki, általánosan ismert tény nemcsak a korszak kutatói és a katolikus egyházi társadalom, hanem a szélesebb értelemben vett magyarországi és erdélyi közvélemény elôtt is, nem véletlen tehát, ha a püspök életrajzírói közül mindenki megemlíti.
More...
A vészkorszakot túlélô erdélyi magyar zsidó közösséget a szülôföldre történô visszatérés vagy kivándorlás dilemmája, az eltûnt/megmenekült hozzátartozók felkutatása, a holokauszt okozta testi és lelki traumákkal való küzdelem, a tragédia okainak önemésztô vizsgálata, az elszenvedett atrocitások felelôseivel kapcsolatos kérdések kezelése, a megváltozott hazai politikai, társadalmi és gazdasági helyzethez való viszonyulás, a közösségi számbavétel, a zsidó élet újjászervezése, az új körülmények között történô beilleszkedés és nem utolsósorban az identitási vívódások jellemezték.
More...
Az elsô világháborút követô idôszakban Magyarország külpolitikája elsôsorban az 1920-ban kötött trianoni békeszerzôdés által elvesztett területek visszaszerzését célozta. A háború utáni elsô években ezt a célt Magyarország a nyugati demokráciákkal és a Nemzetek Szövetségével együttmûködve próbálta elérni, erôfeszítése azonban sikertelennek bizonyult. Nem sokkal azután, hogy az 1930-as évek elején Németországban a hatalmat a nemzeti szocialisták szerezték meg, Magyarország úgy döntött, hogy politikáját az újonnan létrejött Harmadik Birodalom célkitûzéseihez igazítja.
More...
A nagyváradi gettó magyar viszonylatban egyedülálló története abban áll, hogy dr. Kupfer Miksa nôgyógyász és egyben Raffy Ádám néven ismert regényíró ötletére többen flekktífuszos megbetegedést színleltek, a fertôzöttnek nyilvánított csoportot pedig nem vagonírozták be, hanem hátrahagyták a gettóban. Az úgynevezett járványkórházat a gettó szélén, annak délkeleti oldalán állították fel, a volt László-malom udvarán lévô épületekben.
More...
Jews were forced to leave Spain in 1492, then, five years later, Portugal. They headed toward the Ottoman Empire along the coast of North Africa, but also sailing the sea. Their destinations were either Dubrovnik or Constantinople. From Dubrovnik, Jewish caravans headed to Constantinople, Thessaloniki, Edirne, Principality of Valona... The increase in settling in Bosnia started in the mid 16th. Some time later - in the 18th century, they established the community in Travnik, then in Zenica, Žepče and other major towns in Bosnia and Herzegovina. According to the evidence found in Sharia Court in Sarajevo archive, the oldest documents on arrival of Jews mention some Rafael, then Avram son of Isak in 1565, i.e. 973 Anno hegirae. In the wedding contracts (ketubah) from the 16th and 17th centuries (Gregorian years of 1578 and 1652; 5339 and 5413 according to the Hebrew calendar respectively) appear also surnames that are no longer present in Bosnia: Tobi, Cavalieri Cusi, Eliezer, Saba, Mule, Jeshurun, Curiel. In responasas to Thessaloniki Rabbi Haim Shabbethai dated 29 Adar 5394 (1633) entitled Sarajevo in Bosnia we find surnames: Zevulun, Makliam, Cacici, Lansana, Teseo and that Rosado already not existent in Bosnia. In Bosnia and Herzegovina the number Ashkenazy surnames surpasses Sephardic ones, primarily due to the wide area from which they came, and the fact that they went through a period when they were forced to change the surname or buy names having at least some dignity. For Sephardim it is different because the majority of their surnames was brought from Spain and Portugal, or provinces and the cities from which they had came, and their large influx was stopped at the end of the 19th century.
More...
Three Responses: Mária Ormos, Zsolt Láng, András Kovács
More...