We kindly inform you that, as long as the subject affiliation of our 300.000+ articles is in progress, you might get unsufficient or no results on your third level or second level search. In this case, please broaden your search criteria.
Mûhelynapló a megtartó melankóliáról. Ezt a mûfaji megjelölést írta Lászlóffy Aladár A jerikói trombitás cím alá, a mi kiadá- sunkban (mármint a KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaságnál) 1994-ben, az Ariadné sorozatban megjelent kötetben.
More...
Jütlandról Norvégiába tartok. Az ég és a tenger összeolvad a mindent egybemosó szürkeségben, nincsen látóhatár, nincsenek hullámok sem, csak egy gyönge remegés érzõdik a hátsó fedélzeten, miután elhagyjuk Grenent. Már a Skagerrakban vagyunk, Terje Viggen tengerén. Itt kelt át a norvég partról Dániába az angol háború kegyetlen évében. A flottát legyõzték, és a norvégok éheztek. Terje 1809-ben átvitorlázott Vendsysselbe, hogy élelmet szerezzen feleségé- nek és leányának. Hazafelé tartott már a há- rom zsák árpával, amikor az angolok elfogták, és börtönbe vetették. Csak 1814-ben jutott haza Norvégiába, ahol felesége és leánya közben koldusbotra jutott.
More...
Eltelt néhány esztendõ azóta, hogy Kányádi Sándor úgy ítélte: ahhoz, hogy nyelvünkben megmaradhassunk, ahhoz, hogy megõrizhessük magyar kultúránk jellegzetességeit, „föl kell minden szellemi javainkkal hurcolkodni a [világ]há- lóra...”
More...
Nem is olyan egyszerû a kérdés megválaszolása. Most, a 21. század második évtized- ében, a globalizáció és az üzleti szellem eluralkodása idején, mikor a sport, ez az eredetileg nemes vetélkedés egyre inkább a szórakoztatóipar részévé válik, nekem – Erdélyben, Romániában élõ univerzális sportrajongónak – nehéz egy kedvenc csapatot kiválasztani
More...
Abból a néhány sornyi hírbõl, ami a rendelkezésünkre áll a Prágai Magyar Hírlap jóvoltából, nem tudjuk megállapítani, hogyan akadtak egymásra – még az is lehet, hogy a „határsértõ” egyszerûen belefutott a csendõrök karjaiba. Valószínûbb azonban, hogy fölállt, kiabált, integetett, ugrándozott, csak vegyék észre már – elvégre az is megfordulhatott a fejében, hogy ha meglepetésszerûen bukkan föl elõttük, akár lõhetnek is rá, reflexszerûen, gondolkodás nélkül. Hiszen éppen Lövõ határában került csendõrkézre, kõhajításnyira a magyar–osztrák határtól, s amíg átkísérték a csepregi bíróhoz – bár forrásunk errõl szót sem ejt –, bizonyára nem mindennapi látványosságnak bizonyult a helybeliek számára. Nem mintha a lövõiek nem láthattak volna még francia katonát – a soproni népszavazáson még egy japán antantmegbízott is csattogtatta a sarkantyúit. De a Sopronban szolgáló antanttisztek közül egyik sem volt ennyire fekete. Nyugat-Magyarországon vagyunk, néhány évvel a versailles-i dokumentumok aláírattatása után. Akik itt laktak, nem kerültek közeli kapcsolatba a francia hadsereg gyarmati katonáival. Nem volt a néger Lövõn olyan mindennapi látvány, mint egykor Szegeden vagy Makón, amely városok 1919-ben csak úgy feketélltek a szenegáliaktól.
More...
Ha egy nép biztos az identitásában, szinte sohase gondol rá, ha bizonytalan, jóformán egyébbel sem foglalkozik.” Cs.Szabó László (azaz Csekefalvi Szabó, mert a Kereszturhoz közeli, Udvarhelytõl sem távoli székely õsök – no meg az anyai ágon erdélyi szászok – leszármazottjaként született) e mondatával természetesen nem a pesti Mûcsarnok 2012-es „Mi a magyar?” kiállításán találkoztam elõ- ször. Londonban járva, 1973. június 4-én ajánlotta nekem a szerzõ, találkozásunk emlékére, jó barátsággal a müncheni Új Látóhatár 1972.4/5. számából készült különnyomatot. Egy nép s a költészete címû nagyesszébõl tovább idézve, érdemes visszahelyezni szövegkörnyezetébe ezt a bizonyos mondatot. Közvetlen folytatása így hangzik: „Ki vagyok én? Mi a magyar?
More...
A magyar irodalom, egyáltalán a magyar mûvelõdés történetének egyik leginkább feltûnõ és általános jelensége a hagyomány és az újítás szüntelen versengése és küzdelme vagy éppen összefonódása, midõn a modernizáció szellemi erõfeszítései programszerûen a bevált (esetleg a régi és szinte elfeledett) tradíciókra épülnek, õket fedezik fel és aknázzák ki éppen a szellemi, mûvészi megújulás érdekében. Számos példára tudnék hivatkozni nemzeti kultúránk több mint ezeresztendõs történeté- bõl – ilyen módon használta fel Zrínyi Miklós egy barokk hõseposz létrehozása érdekében a régi magyar krónikás költészet hagyományait, Vörösmarty Mihály egy romantikus történelmi eposz meg- írása során ennek a barokk hõseposznak a tanulsá- gait, Petõfi Sándor (nem minden költészettörténeti elõzmény nélkül) a hagyományos magyar népdalkincset, Arany János a nemzeti történelem romantikus balladáinak megalkotása során a régi magyar költõi hagyományt – folytathatnám az irodalomtörténeti példákat: a megújulás, ha valóban hiteles kíván lenni, nem hagyhatja figyelmen kí- vül a hagyományokat, és a hagyományok, ha életképesek kívánnak maradni, mindig beépülnek a megújulást szolgáló törekvésekbe.
More...
– …a japánokat kicsit untad, de még nem beszéltél arról, hogy mi történt Venezuelában. – Az a nagy megbízás a venezuelai jegybanktól jött az olajárrobbanás után. Akkoriban egyes jegybankok azzal a jelenséggel szembesültek, hogy elözönli õket a dollár, és csak halmozódik-halmozódik a rengeteg pénz. És ebbõl egy elviselhetetlen inflációs nyomás keletkezik a belföldi piacon.
More...
Gondolom, az erdélyi olvasó is tud arról az úgynevezett „szoborparkról”, amelyben, a magyar fõváros határában meg lehet tekinteni a mögöttünk maradt kommunista évtizedek kultikus emlékmûveit: az egykor a Gellért-hegy tetejét ékesítõ szovjet katonát, a hajdani Sztálin-szobor helyén felállított tanácsköztársasági emlékmûvet, a hajdan a Vérmezõn ékeskedõ Kun Béla-szoborcsoportot és az országban egykor szinte mindenütt megtalálható Lenin-szobormásokat. Tanulságos gyûjtemény, hitelesen mutatja be egy dicstelenül letûnt korszak kultuszait, választott „szentjeit” – és mindezek mögött azt a hivatalos értékvilágot, amely a maga dogmatikus könyörtelenségével nemcsak a napi politikára nehezedett rá, hanem a történelmi ismeretekre, az erkölcsi normákra, a közízlés világára is.
More...
A zöldfülû én vagyok. 1959-ben, két évvel az egyetemi végzé- sem után a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar irodalmi tanszék tanársegéde voltam, és egykori tanárommal, Péter Lászlóval a Juhász Gyula kritikai kiadáson munkálkodtunk. A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett romániai tanulmány- útra, megpályáztam, mert volt a Juhászkutatásnak néhány fehér foltja, hiányzó hírlapok, elveszett mûvek (Juhász két drámai mûve: Arany János Szigeten, Egy óra sarc), reménykedtem, hogy a költõ máramarosszigeti és nagyváradi tanárkodásának némelyik dokumentuma a levéltárakban megtalálható lesz.
More...
Hristo Stoichkov, the Bulgarian striker whose goals took his country to a 1994 World Cup semi-final, has come under fire after posing for pictures with big game safari kills.
More...
This paper deals with discourses about the „local (regional) product”, analyzes the means different actors use in the invention and construction of local food in Seklerland, the ways of interpretation. It also tries to reveal some of the factors of the social phenomena that lead to the present trends and abundance of notions. As a main theoretical frame the writing is based on conceptions of conventions theory, a further aim is to clarify and to provide a brief sketch of the regional alternative food sector.
More...
The author served as ambassador of Hungary in Switzerland for four years. This experience made it possible for him to approach the characteristics of Swiss life through the peculiarities of the German language used in Switzerland – characteristics that seem to be present also in the French and Italian language spoken in the country. The author argues that several words and concepts used in Switzerland carry meanings that are unknown for the rest of German-speaking people, because they reflect a very specific way of life, that of the people living in Switzerland. Characteristics of Swiss democracy can be understood through the specific language and are difficult to be transferred anywhere else unless people are made aware of this characteristic. The paper summarizes the experience of writing a whole book on the topic in German, Helvetismen, sums up its main ideas and presents some of its echoes in the German-speaking world.
More...
